Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pedagógiai Program

Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola
Sárospatak
PEDAGÓGIAI PROGRAM
HELYI TANTERV
A pedagógiai program hatályba lépése: 2018. szeptember 1.
Jóváhagyta: Bálint Béla Zoltán intézményvezető
2
Tartalom
Bevezető .................................................................................................... 3
I. Nevelési program .................................................................................... 5
I.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,
eszközei, eljárásai .................................................................................. 7
I.2. Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere ....... 12
I.2.1. Zeneművészeti ág ........................................................................ 12
I.2.2. Táncművészeti ág ........................................................................ 15
I.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......... 16
I.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................... 18
I.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tevékenység helyi rendje ...................................................................... 19
I.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ..................................... 23
I.7. Az intézmény partnerei, kapcsolattartásának formái ....................... 25
I.8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .......................................... 26
I.9. Az iskolába való felvétel és az átvétel szabályai ............................. 27
II. Helyi tanterv ........................................................................................ 28
II.1. Az egyes művészeti ágak általános fejlesztési követelményei ........... 28
II.1.1. Az alapfokú zeneművészeti oktatás általános fejlesztési
követelményei, feladatai ....................................................................... 28
II.1.2. Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési
követelményei, feladatai ....................................................................... 29
II.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható
tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag .................... 30
II.2.1. Zeneművészeti ág ...................................................................... 30
II.2.2. Táncművészeti ág ....................................................................518
II.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei ...............................................................................564
II.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .............................564
III. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei
és formái, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének formája,
a tanulók jutalmazásának elvei ................................................................565
IV. A Pedagógiai Programmal kapcsolatos záró rendelkezések ...............567
3
BEVEZETÉS
„Itt valamennyien azt valljuk, hogy az élet zene
nélkül nem lehet teljes, és mit sem ér. Szeretnők
beoltani ennek tudatát mindazokba, akiknek
sejtelmük sincs arról, micsoda szépségek rejlenek
a zene tündérkertjében. Ők e kert falain
kívülrekedve elesnek az élet legszebb adományaitól.
Pedig mi ezeket mindenkinek hozzáférhetővé
kívánók tenni, hogy az élet szebb és
boldogabb legyen.”
Kodály Zoltán
Intézmény neve: Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola
Székhelye: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 30.
Telephelyei:
 Sárospatak, Szent Erzsébet u. 12.
 Sárospatak, Nagy Lajos út 1.
 Bodrogolaszi, Rákóczi út 1.
 Vajdácska, Fő út 2.
 Hercegkút, Kossuth L. út 2.
OM azonosítója: 039515
Az iskola története:
- 1959 a sátoraljaújhelyi zeneiskola kihelyezett tagozataként
- 1969 Városi Zeneiskola, mint önálló intézmény
- 2000 Sárospataki Alapfokú Művészeti Iskola
- 2001 Farkas Ferenc Művészeti Iskola
- 2013 Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola
Működési területe: Sárospatak és térsége (alapító okiratban részletesen
felsorolva)
Fenntartója:
Sárospataki Tankerületi Központ
3950 Sárospatak, Kossuth Lajos utca 44.
4
A pedagógiai program jogszabályi háttere
A közneveléssel kapcsolatos általános jogszabályok:
 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről
 a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.
 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
 326/2013. (VIII.30) Korm. rendelet a pedagógusok elmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról
 Az alapfokú művészetoktatási intézmények struktúrájával, cél- és
feladatrendszerével, tartalmi szabályozásával kapcsolatos jogszabály
 3/2011.(I.26) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és
tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM
rendeletet módosításáról.
Az intézmény típusa: Alapfokú művészetoktatási intézmény
2007-ben Kiválóra Minősített Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.
Iskolánkban a Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolában a Nemzeti
Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a végrehajtásáról szóló
229/2012. (VIII.28) kormányrendelet szerint új pedagógiai program került
bevezetésre 2013. szeptember 1-től.
A pedagógiai program jogszabályi alapjai a törvény és végrehajtási rendeletén
kívül a nevelési és oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, illetve
az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának
bevezetéséről és kiadásáról szóló 32/1999. (VIII.18.) OM-rendelettel módosított
27/1998. (VI.10.) MKM- rendelet.
A pedagógiai program az iskola alaptevékenységét meghatározó dokumentum.
Legfontosabb ismérve, hogy az iskolák működésének törvényi elírásait úgy
tudják megfogalmazni, hogy ebben a szűkebb környezetben támasztott igény,
értékrend megvalósulását segítse, a nevelőközösségek szakmai önállóságát és
felelősségét garantálja, az intézményértékelés alapja legyen.
5
Az iskola alapdokumentumai:
 Alapító okirat – hitelesíti az intézmény létezését
 Szervezeti és Működési Szabályzat – összefoglalja az iskola szervezetére,
működésére, a pedagógusok és diákok jogaira és kötelezettségeire
vonatkozó szabályokat.
 Házirend – az iskolán belüli szabályozza a közösség kapcsolatait,
viselkedési normáit, iskolán kívüli kapcsolattartását.
 Pedagógiai Program – legfontosabb nevelési-oktatási tevékenység
dokumentuma
I. Nevelési program
Az iskola szellemisége, alapvető pedagógiai célkitűzéseink
A művészet az emberiség kultúrtörténetében, de személyes életünkben is
egyedülálló mással nem pótolható funkciót tölt be. A művészi zene; melynek
ismeretétől, befogadási készségétől, gyakorlatától biztos ízlést, megalapozott
világlátást, pozitív életvezetést remélhetünk, e jövőt meghatározó cél elérésének
semmi mással nem pótolható eszköze.
Globalizálódó világunkban, ahol a gyerekek számára az érték nem mindig a
megfelelő tartalommal bír, tantestületünk tagjai az igazi lámpás szerepét töltik be
– még ma is – a harmadik évezred elején. Mindannyian hiszünk, és képviselünk
olyan alapvető pedagógiai elveket, mint:
 a művészetek embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása,
 a tanuló személyiségének kibontakoztatása,
 a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembevétele, fejlesztése,
 példaadással való nevelés.
Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy a tananyag
gyakorlati elsajátítása mellett, a tanulók egész személyiségét fejlesszük.
Nyissuk ki szemüket a művészetekre, teremtsünk olyan közeget, ahol a
művészetek szeretete természetes, értékes tulajdonság.
Munkánk középpontjában
 a gyermek személyiségének fejlesztése,
 a tehetséggondozás,
 az értékközvetítés áll.
6
Céljaink:
A választott tanszakon belüli speciális művészeti ismeretek átadása, és az alkotó
munkával együtt, a pozitív élmények segítségével a harmonikus, érzelmileg
gazdag, kreatív személyiség kialakítás, a kultúra iránti nyitott magatartás, az
esztétikai érzékenység megteremtése.
A növendékek képességeinek, tehetségének megismerése, és ennek megfelelően
minden gyermeknek személyre szabottan, a tanulók fejlettségi szintjének
megfelel oktatási módszer megválasztása.
Tevékenységünk középpontjában a gyermek áll, célunk az ízlés megalapozásán
keresztül elsegíteni a gyermek személyiségének kibontakoztatását. A csoportos
formában történ tevékenységgel az önismeret, a magasrendű alkalmazkodó
képesség, társas kapcsolatos figyelemmegosztás, érzékenység fejlesztése.
Ezeknek a céloknak az elérése, a pedagógia hatásrendszer tervszerű
megvalósítása érdekében fogalmazzuk meg pedagógiai programunkat.
Zeneművészet területén
A zene, a zenei nyelvrendszer sajátos összetevőinek megismerése. Az ábécé zenei
(kotta) írás és olvasás technikájának megalapozásával a növendékek zenei
képességeinek, a hallás, ritmusérzék, dinamikai és hangszín különbség iránti
érzékenység fejlesztése. Hangszertechnikai képzéssel kialakítani az aktív zenei
gyakorlatban való részvétel lehetőségét. Kiemelt fontosságú a csoportos
formában történ zenélés: kamarazene, zenekar, kórus, énekkar.
Táncművészet területén
A gyermek ügyességének, cselekvőbiztonságának, ritmusérzékének fejlesztésével
a mozgáskultúra sokirányú fejlesztése. A táncművészeti alapismeretek átadása a
személyiség közösség irányába való nyitottsága és általában más művészetek
megismerése. A tér- és formaérzék fejlesztése, a stílusismerethez alkalmazkodó
koreográfiák tanulása és bemutatása.
7
I.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,
céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Pedagógiai alapelveink:
Pedagógus személyisége:
A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék, mindkét fél aktív
kölcsönhatásban lévő részese a nevelési folyamatnak. A növendék személyisége a
pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különösen
nagy felelősség hárul a pedagógusra mind szakmailag, mind morálisan. A nevelő
vezet, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör
kialakításában, a növendékek aktivitásának kibontakozásában, tevékenységük
megszervezésében, személyiségük fejlesztésében.
Gyermekközpontúság:
Alkotó pedagógiai légkör megvalósítására törekszünk, melynek jellemzi egyfelől
az igényesség, másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben
tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés,
türelem, igazságosság. A művészeti nevelés a lelki egészség megőrzésének és
fejlesztésének az eszköze. A differenciált fejlesztést szolgáló, sikerélményt nyújtó
tevékenységformák kialakítása (kamaraegyüttes, egyéni felkészítés,
versenyeztetés) beépítése a tantervi rendszerbe, egyéni feladatok, programok
tervezése szerves része képzési rendszerünknek.
Esélyegyenlőség:
Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint
az egyéni előrehaladás lehetőségét.
Egyéni fejlődést támogató attitűd:
Iskolánk alapelve kettős, egyrészt a tehetséges növendékek pályára irányítása,
másrészt a művészetet kedvelők és ismerők nevelése.
A harmonikus személyiségfejlődés érdekében a gondolkodási képességeket, az
érzelmi-akarati jellemzőket, a testi és lelki egészséget egyaránt gondozzuk.
Differenciálás:
A tehetségek fejlesztését kiemelten kezeljük, a kreatív képességek kialakításához
pozitív környezeti hatásokat (motivációs tényezőket: kíváncsiság, érdeklődés,
tudásvágy, szorgalom, kitartás) biztosítunk.
Minden pedagógussal szemben elvárás a szakmai moralitás, a mesterségbeli tudás
tisztelete, valamint a személyes példamutatás az élet minden területén. Reális
8
önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási
irány illetve pálya kiválasztását.
Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését,
környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, valamint más kultúrák,
szokások megismerését.
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékei
Legfőbb értékünk a gyermek nevelése, így művészeti nevelése során születik a
legnagyobb értek, amelyet ember létrehozhat. A gyermekkor minden elszalasztott
pillanata tartalmaz valami fontosat, és ennek legnagyobb része pótolhatatlan.
Küldetésünk arra irányul, hogy Magyarország egy kicsiny, gazdaságilag
elmaradott térségében lehetőséget teremtsünk a művészetoktatásra.
Felgyorsult világunk értékvesztéssel küszködik. „…ez káros lélektani-érzelmi
jelenségekben mutatkozik: a dehumanizáció, az erőteljes neurózis jeleiben. Ez
tükröződik az énekórára jövő gyerekek közönyös, érdektelen, unatkozó, gyakran ellenséges magatartásán is. Hiányzik belőlük a tanulási kedv: hiányoznak azok az érzelmi élmények, melyek képessé tennék őket a zene befogadására.” – nyilatkozott Kodály 1966-ban. Művészeti iskolánk pedagógiai értékét gyarapítja, hogy megpróbálja visszafordítani, megállítani ezt a folyamatot. Teheti mindezt fő profiljából adódóan. Kodály felismerését nemcsak azeneoktatásban vagyunk hivatottak „orvosolni”. A társművészetek
értékközvetítése ugyancsak nem vitatott, a művészeteket tanuló, sokoldalú
ingernek kitett gyermek intellektuális képességei határozottabban fejlődnek, mint a művészetoktatásban nem részesül társaiké. Iskolánk kiemelt célja és feladata a nemzeti értékek megőrzése, a Kodály- és Bartók-kultúra ápolása.
A művészetoktatáson keresztül közös értékekre, humanizmusra, szeretetre,
harmóniára, empátiára nevelünk. Fejlesztjük növendékeink együttműködési
készségét, kreativitását, értékkövet magatartásra neveljük őket, melyek mind
forrásai a lelki harmónia megteremtésének.
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai
Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés,
személyiségformálás, másodlagos célja az, hogy lehetőséget teremtsen az iskola tagjainak baráti kapcsolatok kiépítésére, az olyan alapvető szükségletek
kielégítésére, mint a szeretet, az elfogadás, biztonság, megbecsülés, önbecsülés, mely alapvető szükséglete az embernek.
A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a művészeti tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati, esztétikai stb.).
9
A tanulási tevékenység közben és a tanulói közösségi élet során fejlesztjük a
tanulók önismeretét, együttműködési készségét, kommunikációs képességeit,
akaratát, segítőkészségét, empátiáját.
Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden egyes növendék személyiségének saját értékeit.
Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés
képessége, az egészséges önbizalom. Az alapos tudás megszerzéséhez,
elmélyítéséhez a tiszta fogalmak ismeretének kialakítása.
A tehetséges növendékeink számára biztosítjuk kognitív érzelmi és szociális
szükségleteik kielégítését. Valljuk, hogy az egyéni tehetség akkor igazi érték, ha személyes felelősséggel párosulva, a szűkebb és tágabb emberi közösség javát szolgálja.
Pedagógiánk alapvető célja egyrészt, hogy a különböző érdeklődésű, eltér
értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú
növendékeket - képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a
továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre, másrészt arra törekszünk, hogy növendékeink képesek legyenek a művészetek befogadására, értésére és művelésére.
További célkitűzéseink:
- szakmai versenyeken, regionális, területi és országos tanulmányi
versenyeken lehetőleg minden tanszak tanulói vegyenek részt;
- tanulóink orientálása művészeti eladói pályára;
- az egyéni fejlesztés és differenciálás eredményeként a hátránnyal induló
gyermekek fejlesztése kimutatható eredménnyel járjon;
- minél több tanuló vegyen részt összművészeti projektekben;
- folyamatos innováció szakmai és intézményi szinten.
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka feladatai
Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll. Az egyéni
képességek kibontakoztatása:
 A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ezáltal motivált munkában
kell fejleszteni a növendékek felelősségtudatát, a kitartás képességét és az
érzelemvilág gazdagodását;
 Tudatosítani kell a szűkebb és tágabb környezetből megismerhet értékeket;
 Erősíteni kell a humánus magatartásmintákat, szokásokat, a jellem
formálásával szolgálni a gyermek személyiségének érését;
 Tudatosítani kell növendékeinkben a közösség demokratikus működésének
értékét és jellemző szabályait;
10
 Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon
igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének
értékét;
 Képviseljék növendékeink az egymás mellett él különböző kultúrák iránti
igényt;
 Fogékonnyá kell tenni gyermekeinket saját környezetük, a természet, a
társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt;
 Erősíteni kell az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben
is késztetni más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak,
életmódjának megismerésére, megbecsülésére;
 El kell segíteni a szocializáció folyamatait;
 A növendékek kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi
teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;
 rendszeres belső ellenőrzés;
 rendszeres továbbképzés;
 a tanulmányi munkát segít eszközpark kialakítása;
 új módszertani utak kipróbálása;
 különböző művészeti ágak közelítése;
 nyári táborozások megszervezése;
 versenyekre való felkészít program működtetése;
 az oktatás körülményeinek folyamatos fejlesztése;
 a működés feltételeinek javítása pályázatok megírásával és
megvalósításával.
A nevelő-oktató munkánk pedagógiai eljárásai
Kiskorú növendékeknél fokozatosan vezetjük át őket a játékközpontú
cselekvésekből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A tanítás első időszakában, a középpontban a szoktatás áll, ez a feltétele az oktatás és a gyakorlás szokássá válásának.
Fokozatosan mintákat adunk az ismeretszerzéshez (aktív részvétel az
ismeretszerzésben), a feladat- és problémamegoldáshoz; reális énkép és önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával kívánjuk kialakítani az egyéni és társas csoportos produkciók során keletkező siker- és kudarcélmények feldolgozását.
Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését speciális pedagógiai eljárásokkal
kiemelt feladatnak tekintjük.
Fejlesztjük a növendékek kreativitását, gondoskodunk egészséges terhelésükről, követjük érési folyamatukat, személyre szóló, fejleszt értékelést adunk róluk.
11
Értelmi és érzelmi alapozással formáljuk a személyiség erkölcsi arculatát,
megismertetjük, gyakoroltatjuk a helyes magatartásformákat.
Élményt adó, katartikus tanulási helyzeteket és ismeretszerzési alkalmakat
kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a
megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli
teljesítményük értékét.
A tanulók a megszerzett művészeti tudásukat valóságos funkcióban, fellépések alkalmával, produkciók létrehozásával teljesítik ki, teszik közkincsé. Erősítjük a kortárskapcsolatokat.
Nevelő-oktató munkánk pedagógiai eszközei
A pedagógiai eszközök megválasztásában kitüntetett szempontok:
 minden gyermek számára, az életkori jellemzők figyelembe
vételével, képességének, érdeklődésének, valamint távolabbi
céljainak megfelel programokat, tevékenységi formákat biztosítani;
 személyes példamutatással neveljük növendékeinket toleranciára, a
másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben
tartására.
Intézményünkben az alábbi nevelési módszereket, eszközöket alkalmazzuk:
 a meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei;
 a tevékenység megszervezésének módjai: megbízás, ellenőrzés -
értékelés, játékos módszerek, gyakorlás.
A magatartásra ható módszerek:
 ösztönző módszerek: helyeslés, bíztatás, elismerés, szereplési és
bemutatkozási lehetőség, dicséret, oklevél, osztályozás, jutalmazás;
 kényszerít módszerek: felszólítás, kizárás az iskolából;
 gátlást kiváltó módszerek, melyek a nevelés sikerét veszélyeztető
körülmények kizárását célozzák: ellenőrzés, figyelmeztetés,
elmarasztalás.
A nevelési módszerek különböző formái, változatai közül az alábbiakat
alkalmazzuk leginkább:
 nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, mely lehet szabad
vagy irányított, spontán vagy tervezett, egyéni vagy csoportos;
 nem nyelvi (non verbális) eszközök: mimika, szemmozgás, tekintet,
test-helyzet, mozdulatok, gesztusok.
12
I.2 Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és
feladatrendszere
Művészetoktatási tevékenységünk célja mindazoknak a művészeti, intellektuális
és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek
birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy
az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.
Iskolánk alapfokú művészetoktatási intézmény, melyben az oktatás zene-,
táncművészeti ágon folyik.
I.2.1 Zeneművészeti ág
Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai alapelvei:
Iskolarendszer keretében folytatott zeneoktatás, művészeti kifejezőkészség
megalapozása, alapfokú zenei ismeretek oktatása, felkészítés szakirányú
továbbtanulásra. Hangversenyek szervezése.
Az alapfokú művészetoktatás céljai:
A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag kreatív személyiség kialakításához.
Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységen
keresztül neveljen a művészetek befogadására, értésére és művelésére.
Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra.
Az alapfokú zeneművészeti oktatás feladata:
- A hangszeres, vokális zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.
- Tanulói többségének tudását olyan szintre kell fejlesztenie, hogy képesek
legyenek amatőr muzsikálásra kamaraegyüttesben vagy zenekarban.
- A művészeti iskola adjon rendszerezett zenei ismereteket.
- Tanítsa meg tanulóit a zenei olvasásra, írásra.
- Vezessen rá a zene logikájára, formai összefüggéseire.
- Ismertessen meg a főbb zenei stílusok sajátosságaival, zenetörténeti
összefüggéseivel, más művészetekkel való kapcsolataival.
- Ösztönözze a tanulókat életkoruknak megfelel zenei tárgyú könyvek
ismeretterjesztő művek olvasására.
13
- A nemzeti kisebbségekhez tartozó növendékeket ismertesse meg népük
zenéjével.
- Fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti
érzékenységét. Fejlessze a tanulók zenei képességeit: hallásukat,
ritmusérzéküket, érzékenységüket a dinamika és a hangszín különbségeire.
- Szoktassa tanulóit rendszeres, céltudatos munkára.
- Értékes zenei anyag tanításával, korszerű vonzó módszerekkel alakítson ki
olyan érzelmi kapcsolatot a tanulóban a muzsikálás iránt, hogy az
mindennapos szükségletükké váljék.
- Az iskola tevékenysége irányuljon arra, hogy növendékei az életkoruknak
és képességeiknek megfelel zenei anyagot kotta hűen, stílusosan, a zenei
összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezően
szólaltassák meg.
- Neveljen az értékes zene szeretetére, a rádió, a televízió zenei műsorainak
meghallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, értékes hang és
videó felvételek gyűjtésére és meghallgatására, de mindenekelőtt aktív
társas muzsikálásra.
- Működjék együtt más intézményekkel a kulturális és művelődési feladatok
ellátásában (hangversenyrendezés, ismeretterjesztés).
- Segítse az egyházzenei életet.
- Támogassa az amatőr zenekarok és kamaraegyüttesek, a családi
együttmuzsikálás működését, legyen nyitott az értékes könnyűzenére.
- Lehetőség szerint létesítsen cserekapcsolatot más (esetleg külföldi)
zeneoktatási intézményekkel.
- Teremtsen „szabad iskola” formájában lehetőséget a legváltozatosabb
igények kielégítésére.
A sárospataki Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola igazgatósága és
tantestülete elsődleges feladatként vállalta az OKSZI, OM, feladatok teljesítését, a tantervi irányelvek megvalósítását, valamint a művészeti iskola speciális feladataiból adódó célokat.
1. A zene tömegnevelés színvonalas biztosítását (A-tagozat)
2. A zenész utánpótlás segítését és felkészítését (B-tagozat)
3. Az amatőr és hangszeres, énekes utánpótlást, azok eredményes
működtetését, sokrétű feladat ellátását.
Az alapfokú zeneoktatás eszközei, eljárásai:
- esztétikus iskolaépület és berendezések,
- szaktantermek,
- szemléltet eszközök,
- taneszközök, hangszerek,
14
- zene megszerettetése a különböző korú gyermekek részére
hangversenyeken keresztül,
- a pedagógus egyéniségéből áradó szakma szeretet bemutatása,
- életkori jellemzőket, személyiség jegyeket figyelembe vevő fejlesztő
programok,
- önművelést elsegít módszerek,
- kreativitást fejleszt eljárások,
- az általános és középiskolai órarendeket figyelembevételével az alapfokú
művészetoktatásban résztvevő tanulók órarendjének kialakítása
A képzési idő struktúrája, óraterve, tantárgyai
A képzési idő a hangszer sajátosságainak és a gyermek fejlettségének
megfelelően változó: 10 és 12 év között. Ezen belül a képzési idő három
szakaszra tagolódik: 1. elképző (2 év), alapfok (4-6 év), továbbképző (4 év). Az elképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie.
A kiemelkedő képességű és szorgalmú tanuló számára lehetőség a „B” tagozatos képzés, mely heti 30 perccel hosszabb főtárgyi órával és „B” tagozatos szolfézs tananyaggal biztosítja a növendékek mélyebb szinten való felkészítését.
Főtárgy: a művészeti iskolában tanított valamennyi hangszeres és ének tanszak, beleértve az elképzőt.
Kötelező tárgy: minden tanszakon a szolfézs.
Kötelezően választható tárgyak:
- elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció;
- gyakorlati: második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus.
Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom,
improvizáció, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, népzene.
Az elméleti és kamarazene tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések:
Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc,
„B” tagozaton minimum 2x45 perc.
Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc „A” tagozaton a 4.évfolyam
végéig, „B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig.
A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: az óratervi háló szerint: évfolyamtól
függően heti 5-15 perc.
Kötelezően választható tárgy: „A” tagozaton az 5-(6.) évfolyam végéig elmélet:
minimum heti 1x45 perc.
Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc „A” tagozaton a 4. évfolyam
végéig, „B” tagozaton a képzés végéig.
Választható tárgy: az elképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás, „B”
tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc; gyakorlat: minimum 1x30 perc /a 45
perces csoportos, a 30 perces egyéni foglalkozás./
Hangszeres elkészítő: egyéni: heti 2x30 perc
15
csoportos: heti 2x45 perc
Kamarazene: minimum heti 1x45 perc.
A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő.
Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc.
Zongora kötelező: 1x30 perc.
A zongora kötelező óra mintájára lehetőséget biztosítunk növendékeink számára
egyéb hangszer (2. hangszer) heti egyszer 30 percben való tanulására a
pedagógusok 22-26 órakeretén belül.
I.2.2 Táncművészeti ág
Az alapfokú táncművészeti ág cél- és feladatrendszere
Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget
nyújt a tanulók mozgásműveltségének és kultúrájának sokirányú fejlesztésére,
fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának,
ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására.
Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs készségét.
Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a
tanulók érdeklődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket.
A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.
A néptánc oktatás célja a magyar néptánchagyomány tovább örökítése, a népi
kultúra értékrendjének átadása.
Kiemelt feladat a helyi táncanyag mélyreható megismerése és magas szintű
művelése, tehetséges fiatalok versenyekre történ felkészítése, a folklórismeret, népzene és néptánc anyagának átadásán keresztül a tanulók személyiség fejlesztése, a közösséghez tartozás érzésének erősítése, közös élmény biztosítása, tanulók pályára irányítása.
Feladatok:
 a magyar nyelvterület tánctípusainak és dialektusainak megismertetése, az
ismeretek megalapozása, fejlesztése, rendszerezése
 a tanulók ösztönzése az életkoruknak megfelel néprajzi tárgyú könyvek,
ismeretterjesztő művek olvasására
 rendszeres, céltudatos munkára nevelés
16
 a tanulók az életkoruknak és képességeiknek megfelel táncanyagot
hitelesen, stílusosan, a táncélet szokásait megjelenítve adják el
 a tanulók ízlésének fejlesztése
 a növendékek ösztönzése tánceladások látogatására, a rádió és televízió
néprajzi témájú műsorainak figyelemmel kísérésére, aktív társas táncéletre
 a tanulók mozgáskultúrájának, fizikai állóképességének, ritmusérzékének,
hallásának, formaérzékének fejlesztése.
I.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai
feladatok
A személyiséget a biológiai tényezők (öröklés) és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A környezeti hatások befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és miképpen valósul meg.
Ezen tényezők között a nevelés-oktatás személyiségformáló hatása különös
jelentséggel bír.
A személyiségfejlesztés leghangsúlyosabb feladata a kompetenciafejlesztés.
Fejlesztési területek:
 Értelmi kompetencia
o az ismeretek, alapfogalmak, alapelvek megismerése, befogadása
o egyszerű és bonyolultabb összefüggések megértése, következtetések
levonása
o ismeretek alkalmazása
 Pszichomotoros kompetencia
 Érzelmi, akarati kompetencia
o érdeklődés felkeltése
o nyitottság minden új befogadására
 Szociális érzékenység
o „másság” elfogadása
o segít életmódra nevelés
 Közösségi kompetencia
o a tanulók társas, közösségi kapcsolatainak kialakítása, fejlesztése
o csoportmegbízatások vállalása, teljesítése
 Egészséges kulturált életmódra nevelés
Kiemelt feladat: erkölcsi, emberi, művészi értékek felismertetése, befogadása.
Az alapfokú művészetoktatás ezen területek gondozására nem azonos súllyal
biztosít lehetőséget. Képzési rendszerünkben az első a második és az ötödik
terület kap nagyobb hangsúlyt. Célunk a konstruktív, érett, alkotó
17
személyiségvonások létrehozása és megerősítése, miközben a destruktív, éretlen vonásokat ellensúlyozzuk.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és eszközökből vezetjük le.
A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. Valljuk, hogy személyiséget formálni csak az egész személyiségre hatni tudó művészetek jelenlétével lehet. A művészetek táplálják a növendékek kialakuló érzésvilágát, minőségre való igényességet alakítanak ki bennük, s egyben szűrként is szolgálnak az őket ma érő ingerözönben, segítenek megőrizni érzékenységüket.
A művészeti nevelés biztosítja a személyes tapasztalatszerzést, mint tanulási
módszert. A tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok és
irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a
zeneművészetben megnyilvánulnak.
A művészeti neveléssel lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden tanuló élje át a siker élményét, és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön egészséges önbizalma.
Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a növendékekben a művészet megörökít, átörökít szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség.
A művészeti nevelésünk megalapozza a tanulók esztétikai szemléletét,
kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A művészeti
oktatás által létrejött pozitív élmények hozzásegítenek azokhoz az emberi
tulajdonságokhoz, magatartási szokásokhoz, amelyek a műveltség területén az eredményes haladás, szereplés összetevői.
A művészeti oktatás nevel hatása tagadhatatlanul megmutatkozik, a tanulók
magatartásában, értelmi, etikai, esztétikai fejlődésében. A naponkénti
gyakorlások, művek, dallamok megtanulásának eredményeképp fejlődik a
memória, a motívumsorok, dallamok és dalszövegek naponkénti memorizálása edzi a bevésés képességét. A népdalokon gyarapodott színes és gazdag szókincs,a tanulók fogalmazási és kifejezésbeli készségét fejleszti. A stílusos eladás a figyelem, a koncentráció állandó munkáját igényli, ezeket fejleszti.
Rendezettséget követel, ezáltal rendre is szoktat.
A művészeti iskolába járó növendékek „szép” iránti elkötelezettsége, igényessége fokozatosan megnyilvánul a munkához való hozzáállásukban és a magatartásuk kulturáltságában is. A művészeti út elkerülhetetlen állomása a kudarc, melyet mind a növendéknek, mind a pedagógusnak tudnia kell kezelni. Ezért feladatunk, olyan képesség kialakítása is, mely a hibákból és a tévedésekből való okulást is eredményezi.
18
I.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás lehetőségét.
A tanulók élményszerű tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a művészeti
stílusok és irányzatok sokszínűségét, a különböző kifejezési formákat. A tanulók közösségben, illetve iskolánkban a növendékek közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az
életkorral változó közösségi magatartáshoz.
Iskolánkban a zene-, és a táncművészeti ág tanítását, jellegüknél fogva egyéni és csoportos órák jellemzik. A növendékeknek számos alkalommal van lehetőségük produkcióikkal közönség elé állni.
Ezen alkalmakkor megmutatkozik a tanulók egymásrautaltsága, a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik. Ez fokozza a közösségérzést, a közösségért való munkálkodást is. A művészeti képzés során végzett közös alkotás öröme, mind-mind közösség- és személyiségfejlesztő hatással bír.
A csoportos művészeti tevékenységek (kamarazene, zenekar, tánccsoport)
lehetőségeket teremtenek a tagok közötti bensőséges kapcsolatok kialakulásához, a társas tevékenység által nyújtott biztonságérzet pedig a szorongó növendékek gátlásainak feloldásához. A zenélő közösségek fejlesztik az egymásra figyelést, a toleranciát, az alkalmazkodóképességet. A néptánc táborokban napi több órán keresztül zajló próbák nemcsak a gyermekek szakmai fejlődésében játszanak jelentős szerepet, hanem olykor életre szóló élményekkel gyarapodnak a közösen megélt élményeken keresztül (természetjárás, vetélkedők, kirándulások…).
Koncertjeink (zenei világnapi, karácsonyi), növendékhangversenyeink (tanszaki) mind fontos megjelenési formái a közösségi életnek. Néptánc bemutatóinkra telephelyeinkről szállítjuk Sárospatakra növendékeinket, ahol közös nagy táncbemutató keretében zajlik a félévi és év végi tánc vizsga.
A közösségfejlesztés területei:
 tanórák
 tanórán kívüli foglalkozások, bemutatók, koncertek
 szakmai kirándulások
 művészeti táborok
 táncházak
Mindezek hozzájárulnak a tanulók közösségi magatartásának kialakításához, a
közösségi szokások, normák elfogadásához, vélemény nyilvánító képességének fejlesztéséhez.
19
I.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos
pedagógiai tevékenység helyi rendje
Munkánk során kiemelten kezeljük:
- a sajátos nevelési igényű,
- a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd,
- a kiemelten tehetséges,
- a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók egyéni fejlesztését.
A fent megjelölt növendékek esetében csoportos oktatáson belül differenciált
foglalkoztatást biztosítunk, hangszeres órák esetében az egyéni képességekhez
igazodó tanórákat szervezünk.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek
Intézménytípusunk alapvető funkciója a tehetségek gondozása. A tehetség lehet
veleszületett vagy rejtett formában is elfordulhat. Célunk a szerzett képességeik
továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az „utat", amelyen elmélyülten és
eredményesen haladhatnak és akár az átlagosat túlhaladó teljesítményekre is
képesek.
A tehetséges gyerekek nem egyformák, és mind a képességek, mind a viselkedés,
a magatartás terén gyakorta eltérnek az átlagtól. Legfontosabb személyiségjegyük
az eredetiség. A kreatív gyermekekre általában magas fokú tudásvágy,
kíváncsiság, belső hajtóerő, nagyfokú autonómia, önbizalom, szabad
kommunikációra törekvés, esetenként csökkentett mértékű alkalmazkodás, a
korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok szabadabb kezelése jellemző.
A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, amely minden gyermek számára
járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges
gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában
lehetséges megtervezni, amelyek tájékoztatnak a gyermek koráról,
tudásszintjéről, motivációjáról.
Fontos tényez a tehetséggondozást végző pedagógus szakmai felkészültsége,
elhivatottsága, a családi támogató háttér, és az intézmény kondíciói.
A művészi képességek korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati
tényezőktől, a környezet serkentő-gátló hatásától is függ, hogy lesz-e belőlük
művészi tehetség.
A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének
megállapítására alkalmas tevékenységi formák az alábbiak az egyes művészeti
tanszakokon:
20
 versenyeken való részvétel (házi, városi, országos, nemzetközi);
 külső és saját rendezvényeken (iskolai, városi, külföldi) való szereplés;
 szaktáborokon, alkotó táborokon, mesterkurzuson való részvétel
Versenyek támogatása, finanszírozása:
 Az iskola fenntartója biztosítja a tanulók részvételét az országos
tanulmányi versenyeken, s amennyiben a költségvetés lehetővé teszi,
támogatja egyéb országos vagy régiós szakmai rendezvényeken való
versenyzés lehetőségét.
 Az iskola az országos tanulmányi versenyeken biztosítja az alábbiakat:
o útiköltség
o szállásdíj
o étkezési díj
o zenekari költség
o eszközök, hangszerek, viseletek
A tehetséggondozás feltételei:
 a tehetségek kutatása, felismerése;
 megfelel tárgyi-technikai feltételek biztosítása;
 napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók-nevelők között;
 olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással
szembeni akadályokat (pl.: az elmagányosodás érzését, kortársak
megvetését, hibáktól való szorongás érzését, stb.);
 a tehetséges pedagógusok, melyek nélkül eredményesen nem lehet
tehetségeket nevelni-oktatni.
Az alkotó pedagógus munkája mesterség és művészet, professzionális szakma,
hivatás. Azt a többletet, amitől alkotó művészetnek is tekintjük, azt a pedagógus
személyisége adja hozzá. Felelőssége abban áll, hogy a reá bízott gyermek egyedi
és megismételhetetlen.
Ezért az e szakmát művelők személyisége és erkölcsi arculata oly mértékig
feltétele a sikeres pályafutásnak, mint a szaktudásuk.
Az elmondottakból következik, hogy a legeredményesebb nevelés csak a
komplex személyiséggondozás lehet. A tehetséggondozás alapfeltétele a
tehetséges tanár.
21
A tehetséggondozás lehetséges módszerei:
 „Minőségi" csoportba irányítás: (egyénenként eltér időben)
kimagasló tehetségek esetében.
 Év összevonás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év
anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a gyermek.
A tehetséggondozás sajátosságai iskolánkban:
 A pedagógusok folyamatos továbbképzése, a tehetséggondozás
speciális ismereteinek körében.
 Hosszabb időtartamú, úgynevezett „B” tagozatos 2x45 perces
főtárgyi órák.
 Csoportos órákon kívül egyéni- és kiscsoportos foglalkoztatás
szervezése.
 Amennyiben szükséges a kiemelkedő képességűeknek kis létszámú
(akár 2-3 fős) csoportok szervezése.
 A zenei pályán továbbtanulni akarók részére zongora kötelező órákat
biztosítunk a felvételi elsegítése érdekében.
Közművelődés:
Iskolánk a város kulturális életében meghatározó szerepet tölt be, ebből adódóan
tantestületünk tagjai és diákjaink rengeteg felkérésnek tesznek eleget. Kiállítások
megnyitóin, városi- és iskolai rendezvényeken, ünnepségeken járulnak hozzá
művészetükkel a műsorokhoz. Iskolánk csoportjai, diákjai, pedagógusai gyakran
szereplői Sárospatak környéki települések rendezvényeinek is.
Pedagógusok személyisége
Pedagógusokkal szembeni elvárások:
 felkészültség, szaktudás
 nyitottság új információk befogadására
 következetesség
 munkájában pontosság, igényesség
 pedagógiai, pszichológiai műveltség
 felelősségtudat
 reális énkép és önismeret
 szociális érzékenység
 gyermekszeretet
 kritikai, önkritikai érzék
22
 optimizmus, humor
 kreativitás
 helyzetfelismerés, alkalmazkodó képesség
 empátia
 személyisége, magatartása követend példa legyen
 alkalmazzon különböző pedagógiai módszereket, melyekkel felkelti a
tanulók érdeklődését, aktivitását
 legyen igénye fejlődésre, módszertani megújulásra
 biztosítson egyéni fejlődési lehetőséget a tanulók számára
A megfelel végzettséggel rendelkező tantestület - mely egységes szemlélet és
követelményrendszer szerint kell, hogy dolgozzon - a szakszerű pedagógiai
munka alapját képezi. Elengedhetetlenül szükséges ugyanakkor, hogy a
nevelőtestület munkájába újonnan bekapcsolódó pedagógusok szakképzettsége
hivatássá érlelődjön.
A pedagógus munkájának középpontjában a gyermek áll, minden tevékenysége a
gyermek érdekét kell, hogy szolgálja. Ez az alapja teljesítménye, előrehaladása
értékelésének.
Az alapfokú művészeti iskolában folyó képzés eltér a hagyományos tanár-diák
kapcsolattól. A tanulók önként vállalt feladata a tanórákon való részvétel. A
tanulók megtartásához szükséges a magas színvonalú szakmai munka, az élményt
nyújtó oktatás, közösségi rendezvényeken való részvétel, sikerélmény. Az órák
légköre oldottabb és a tanár-diák kapcsolat közvetlenebb.
Nagy hangsúlyt fektetünk az elkövetkezendő években is a továbbképzésekre, az
önképzésre. Legfőbb törekvésünk az, hogy olyan korszerű ismeretekre tegyünk
szert, melyek a mindennapi munkánkban hasznosíthatóak. A továbbképzés egyik
hatékony formája a különböző zenei találkozókon, versenyeken való részvétel,
mely egyben természetesen szakmai megmérettetés és reményeink szerint
iskolánk szakmai hírnevének növelésére is szolgál.
A Közoktatási Törvény, majd a Nemzeti Köznevelési Törvény is úgy határozza
meg a szükséges létszámot, hogy azt az ellátandó feladathoz igazítja. A tényleges
óraszámok több tényezőtől függnek, nevezetesen:
 a hangszeresek, valamint az elképzős és szolfézs főtanszakos tanulók
arányától;
 a két, vagy több tanszakon tanulók számától;
 a „B” tagozatos tanulók számától;
 a korrepetíciós óráknál a hangszeresek osztályba sorolásától;
 a csoportos órák tanulói létszámától.
23
I.6 A pedagógusok helyi intézményi feladatai
– A jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési
szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezet
utasításában elírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
– Heti teljes munkaidejének 55-65%-ában (neveléssel-oktatással lekötött
munkaidejében) tanórai foglalkozásokat tartson és tanórán kívüli
foglalkozásokon működjön közre.
– Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli
részében a nevelést-oktatást elkészít, a neveléssel-oktatással összefügg egyéb
feladatokat lásson el, pontosan és eredményesen (koncerteken való
közreműködés, rendezvényeink szervezése, kivitelezése).
– Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein.
– Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
– A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
– A jogszabályokban meghatározott határidőre megszerezze az elírt
minősítéseket.
– Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
– A pedagógusra bízott szaktanterem gondozottságának és pedagógiai
szakszerűségének figyelemmel kísérése.
A pedagógus jogai:
 A pedagógiai program alapján megválaszthatja a tananyagot, a nevelés és
tanítás módszereit.
 A szakmai munkaközösség véleményének figyelembe vételével
megválaszthatja a taneszközöket, tankönyveket, segédleteket.
 Hozzájusson a szükséges ismeretekhez.
 A tantestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának
tervezésében és értékelésében.
 Szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi,
regionális és országos oktatással foglalkozó testületek munkájában.
24
A pedagógus feladatai:
– Fejleszti a tanuló személyiségét, elsegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
– Elsegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend
kialakítását és elfogadását.
– Tanórákon kívüli – szükség esetén iskolán kívüli – közösségfejlesztő,
szabadidős programokat szervez (koncertlátogatás, táboroztatás).
– Az iskolai rendezvényeken felügyeli növendékeit.
– Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
– Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
– Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az iskolában tanító
pedagógusokkal.
– Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érint kérdésekről.
– Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
– Figyelemmel kíséri a növendékek tanulmányi elmenetelét, és erről
rendszeresen tájékoztatja a szülőket.
– Figyelemmel kíséri a térítési díjak, tandíjak befizetését, kedvezményeket,
mentességet.
– Támogatja és segíti az iskolában működő szülői szervezet munkáját.
– A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket szervez.
– Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő
tanulókkal.
– Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd tanulók iskolai
munkáját.
– Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
– Tájékozódik a növendékek általános iskolai elmeneteléről.
– A házirendet megsért vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli
figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban
részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás
lefolytatására.
– Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a
továbbtanulási lehetőségekkel.
– Betartatja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a
nevelőtársakkal szemben.
– Kitölti és vezeti a kötelező tárgyi naplót és a csoportos naplót, hetente
ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok
pótlásáról.
– Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
– Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, majd azt tanév közben
óráról órára vezeti (érdemjegyek, egyéb beírások).
– Ellenőrzi a jelentkezési lapokat, szülői nyilatkozatokat.
– Figyelemmel kíséri szaktanterme gondozottságát.
25
I.7. Az intézmény partnerei, kapcsolattartásának formái
Az iskola kapcsolatai:
Egyrészt jelenti a település, a média, más iskolák, civil szervezetek felé történ
kapcsolatfelvételt, másrészt az iskolánk iránt érdeklődik számára betekintési
lehetőségek biztosítását (fogadóóra, városi szintű rendezvények, szülői értekezlet,
versenyek).
Az iskola szoros kapcsolatot épített ki a társintézmények vezetőivel,
pedagógusaival. Hatékonnyá teszi a szakmai munkát a civil szervezetekkel való
együttműködés is, mely a kölcsönösségen alapul.
Civil szervezetek:
 Bodrog Néptáncegyüttes
 8kor Színház
 Wass Albert Kör
 Sárospataki Irodalmi Olvasókör
 Sárospataki Lokálpatrióták Egyesülete
 Sárospataki Magyar Ifjak
Továbbtanulást segít kapcsolatok:
 Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola
 Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola
 Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola Debrecen
Szakmai továbbképzést segít kapcsolatok:
 Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége
 Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület
 A Magyar Művészetoktatásért Országos Szakmai Szervezet
 Martin György Néptánc Szövetség
Az iskola kapcsolatai, együttműködés lehetőségei:
 Szülőkkel: A szülők segítői lehetnek az iskolai célok megvalósításának.
Kisebb gyermekeket elkísérik a foglalkozásokra, fellépésekre, segítenek az
előkészületekben. Néptáncos viseletek tisztítását, vasalását végzik.
 Pedagógusok között: Az iskolai szintű rendezvények megvalósítása során
együttműködés alakul ki a tanszakok között. Ennek során megismerik a
másik művészeti terület sajátosságait. További együttműködési lehetőséget
jelent különböző nevelési problémák megoldása, pályázatok megírása,
rendezvényszervezés, önértékelés, minőségbiztosítás.
26
 Tanulók között: Tanszakokon belül a tanulók közötti együttműködés egyegy
adott feladatra szerveződik. Csoporton belül a szokások, hagyományok
kialakításával, különböző feladatok megvalósításával jön létre az
együttműködés.
I.8 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:
- félévi és év végi beszámoló, félévi és év végi összevont táncbemutató, év
végi kiállítás
- művészeti alap- és záróvizsga
- osztályozóvizsga, javítóvizsga
2. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
elírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
3. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a
nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban
áll.
Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell
tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak
végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba
legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy
tanítására.
4. Osztályozó vizsga letétele annak a tanulónak engedélyezhet, akinek:
- az adott tantárgyból az előző félévi eredménye legalább 4 (jó) volt,
- tanulmányi átlaga az előző tanév végén legalább 4 (jó) volt, és nem bukott
egy tantárgyból sem.
Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsga
szervezésénél figyelembe vételre kerül, hogy a tanítási év lezárását szolgáló
osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.
A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel
- osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
- javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)
közölni kell.
Az alap- és záróvizsgára való jelentkezés határideje: április 30. Az alap- és
záróvizsgára, osztályozó vizsgára történő jelentkezés írásban, az intézmény
27
által elkészített formanyomtatványon történik. A vizsgák időpontjáról a
vizsgázót a vizsgára történ jelentkezéskor írásban is tájékoztatni kell.
Az alapfokú művészeti iskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki az
előző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott.
5. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében
szereplő követelmények alapján a szaktanárok állapítják meg.
I.9 Az iskolába való felvétel és az átvétel helyi szabályai
A tanulók felvétele
Az iskolába az vehet fel, aki a választott művészeti tárgy tanulásához szükséges
adottságokkal rendelkezik.
 A tanulás általános iskola 1-2. évfolyamának megfelelően előképző 1-2.
évfolyamokkal kezdődik.
 Az elképző osztályok kihagyásával vehet fel az a tanuló, akiről a felvételi
vizsgán megállapították, hogy az elképző anyagának megfelelő tudással
rendelkezik.
 Magasabb osztályba vehet fel az a tanuló, aki magánúton vagy máshol a
megfelel tudásra szert tett. Osztályba sorolására a felvételi bizottság tesz
javaslatot az igazgatónak, aki ennek alapján dönt.
A tanulói jogviszony
A tanulók felvétele, beiratkozás
Az intézmény által kitűzött idpontban van a beiratkozás. A beiratkozáskor a szül
jelentkezési lapot tölt ki, ezen aláírásával igazolja, hogy a feltüntetett adatok a
valóságnak megfelelnek.
Az alapfokú művészetoktatásra a beiskolázás képességvizsgálat alapján történik,
a tanulók jelentkezése szerint. Hangi adottságokat, a hallást, a ritmusérzéket, a
mozgáskoordinációt, állóképességet, a kitartó figyelmet, a kifejezőkészséget
vizsgáljuk. A felvételről a szaktanárok értékelésének, véleményének
figyelembevételével az igazgató dönt.
Az átjárhatóság lehetőségét biztosítjuk minden tanulónak:
 ha művészeti iskolánk követelményrendszerének teljesítését vállalja, és a
szükséges szintfelmérő különbözeti vizsgán bizonyítja, hogy be tud
kapcsolódni a programunkba,
28
 ha másik iskolából iratkozik át a tanuló – szülői kérésre – haladékot kap a
felzárkóztatásra. Meghatározott időn belül erről számot ad a szaktanárának.
 Felvételi meghallgatás után felvehet az a tanuló, aki az előző évet másik
művészeti iskolában eredményesen befejezte.
A tanulói jogviszony megszűnik:
 kimaradással,
 igazolatlan mulasztásai miatt,
 térítési, tandíjfizetési hátralék miatt,
 egészségügyi alkalmasság miatt,
 családi okok miatt,
 más iskolába való átvétel miatt,
 ha iskolai tanulmányait befejezte.
II. Helyi tantervek
A 3/2011.(I.26) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és
tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM
rendeletet módosításáról szóló jogszabály alapján a Farkas Ferenc Alapfokú
Művészeti Iskola elkészítette Helyi Tantervét, amelyet a 2011/2012-es tanévtől
felmenő rendszerben vezetett be.
II.1 Az egyes művészeti ágak általános fejlesztési
követelményei
II.1.1. Az alapfokú zeneművészeti oktatás általános fejlesztési
követelményei, feladatai
A zenei műveltség megalapozása.
A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek
olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.
A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei
életben.
Tehetséggondozás, a zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú
továbbtanulásra.
Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.
Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történ aktív részvételre
való elkészítés, ösztönzés.
Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási
intézményekkel.
29
Ismertesse meg
- a zenei műszavakat és jelentésüket,
- zene logikáját, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseit,
- a főbb zenei stílusok sajátosságait, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk
zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeit.
Fejlessze
- a zenei ízlést, zenei műveltséget,
- a zenei képességeket (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság
a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, eladói és
manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása),
- a zenei olvasás- és íráskészséget,
- a technikai készséget, improvizációs készséget- és képességet, az alkotó
magatartást, a kreativitást.
Nevelje a tanulókat
- a kortárs zene befogadására,
- a rendszeres zenehallgatásra,
- rendszeres, igényes munkára, hatékony gyakorlásra,
- aktív társas muzsikálásra.
II.1.2 Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési
követelményei, feladatai
Fejlessze
- a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját,
- testi-lelki állóképességét,
- kapcsolatteremtő képességét.
Neveljen
-egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat,
-táncművészetet értő közönséget,
-arra, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan eladást tervezhessenek,
létrehozhassanak, illetve a létrejött eladást bemutathassák; a közös alkotómunka
örömteli együttlétét,
-az önkifejezésre,
-a tanulók önértékelésére annak érdekében, hogy képessé váljanak saját
eredményeik felismerésére,
A követelmény és tantervi program határozza, meg azon kötelező és alapvető
tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási
intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös
alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai
30
programjukat és tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével
fogalmazhatnak meg.
II.2 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak,
kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok
óraszámai, az előírt tananyag
II.2.1 ZENEMŰVÉSZETI ÁG
A) KLASSZIKUS ZENE
AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI
Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében
folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek
fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok
megszerzését és gyakorlását.
A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére,
tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.
Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi
hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.
A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség,
fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres
és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden
zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a
hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával.
A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés
módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés
eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.
Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát.

 

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

Tanszakok és tantárgyak:
Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott
Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba
Akkordikus tanszak tantárgyai: cimbalom, harmonika, hárfa, gitár, ütő
Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora, csembaló, orgona
Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő
Vokális tanszak tantárgya: magánének
Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret,
zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, egyházzene, improvizáció,
Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus

II.3 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és
taneszközök kiválasztásának szempontjai
A felhasználható irodalmat évfolyamokra lebontva tartalmazza „Az alapfokú
művészetoktatás tantervi programja” minden szakon.
Szakmai szempontjaink a tankönyvválasztáshoz:
- alkalmas legyen a több éves válogatásra;
- megfeleljen a tanuló szakmai fejlettségének;
- a felmenő rendszerben készül kiadványok előnyben részesítése;
- elfogadható minőség mellett mérsékelt ár;
- új információkat tartalmazó kiadványokhoz való hozzáférés a
pedagógusok részéről;
- a megfelel szakmai színvonalat biztosító eszközök folyamatos
beszerzése, pótlása
II.4 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele:
- Az elírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése, erről bizonyítvány
kiállítása. Az elképzős bizonyítványba szöveges értékelés és a „Hangszeres
tanulmányait megkezdheti” bejegyzés szükséges az első osztályba lépéshez.
Es osztálytól legalább elégséges érdemjegy kell a továbbhaladáshoz. Egy
elégtelen érdemjegy esetén a tanuló javítóvizsgát tehet, két elégtelen esetén a
nevelőtestület döntése szükséges a javítóvizsga lehetőségére.
- Az igazgató engedélyével a művészeti iskola két vagy több évfolyamára
megállapított tanulmányi követelményét egy tanévben vagy annál rövidebb
idő alatt is teljesítheti a tanuló.
- Ha a tanuló önhibáján kívül es okok miatt nem tud eleget tenni a tantervi
követelményeknek (huzamosabb betegség, tanév közben történ felvétel), az
igazgató engedélyével osztályát folytathatja.
A tanuló szorgalmának értékelése
SZORGALOM PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ HANYAG
1. tanulmányi
munkája
céltudatosan
törekvő,
odaadó, igényes
tudás
megszerzése
figyelmes,
törekvő
ingadozó hanyag,
lassító
2. munka-végzése kitartó, pontos,
megbízható,
lankadatlan
rendszeres,
többnyire
önálló
rendszertelen,
hullámzó,
önállótlan
megbízhatatlan,
gondatlan
565
3. kötelesség tudat kifogástalan,
precíz
megfelel,
néha
ösztökélni
kell
felkészültsége
gyakran
felületes
felkészültsége
állandóan
felületes
4. tanórákon
kívüli
információk
felhasználása
rendszeres,
érdeklődő
elfordul,
ösztönzésre
dolgozik
ritkán egyáltalán
nem
III. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek
számonkérésének követelményei és formái, a tanuló
szorgalma és teljesítménye értékelésének formája, a
tanulók jutalmazásának elvei
Ellenőrzés, értékelés
A képzés sajátosságaiból fakadóan (egyéni foglalkozások hangszeres órákon,
néptánc csoportos foglalkozásokon) naprakész a főtárgy tanár tájékozottsága a
tanulók elméleti és gyakorlati fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának a
mértékéről.
A különböző tanszakok közötti ellenőrzési és értékelési rendszer egységesítését
biztosítják a növendékhangversenyek.
Szolfézsórákon szorgalmazzuk az írásbeli és a szóbeli számonkérés egyensúlyát.
Az értékelés rendszere:
Minden tanulónál érdemjegyekkel történik az értékelés.
Az értékelés célja:
- visszajelzés a tanár és a tanuló részére;
- a tanulás hatékonyságának ellenőrzése;
- a teljesítmény alapján korrekció kijelölése;
- a tanuló teljesítményének viszonyítása korábbi eredményéhez.
Az értékelés helye a tanítás folyamatában:
- rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán;
- egy- egy téma lezárása, ismeretanyag elsajátítása után;
- féléves, éves anyag összegzése (félévi beszámoló, év végi elméleti és
gyakorlati beszámoló);
566
Súlypontok:
- a továbbhaladáshoz szükséges anyag ismerete, értelmezése és gyakorlati
alkalmazása;
- az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése;
- a továbbhaladás feltételeként az elírt minimum ellenőrzése.
Tanuló munkájának értékelése:
5 jeles Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget
tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is
képes. A technikai és mechanizmusbeli követelményeket
biztosan oldja meg, és azokat zeneileg is kiválóan alkalmazza.
Szóbeli feleletei és írásbeli munkái is teljes önállóságra
vallanak.
4 jó A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és
jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró
bizonytalanságai vannak. A tananyag alapvető részeit
tökéletesen tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is
különösebb nehézség nélkül alkalmazza.
3 közepes Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával
tesz eleget. A tanterv alapvető anyagát jól elsajátította, az
alapvető mechanizmusbeli nehézségeket leküzdötte, a
lényegesebb kérdések megoldásában némi nehézségek mellett
elfogadható eredménnyel azokat alkalmazza. Munkáiban
kisebb bizonytalanságot mutat, amelyet a tanár segítségével le
tud küzdeni.
2 elégséges Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz
csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális
ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Mechanizmusbeli hibái
is hátráltatják a tantervi anyag biztos alkalmazását (hangban,
intonációban, stb.), még a tanár segítségével is. Elképzelései a
művek zenei tartalmát illetően nagyon minimálisak,
ritmushibákkal küzd, és folyamatosan ellenőrzésre szorul.
1 elégtelen Ha a tantervi követelményeknek neveli útmutatással sem tud
eleget tenni. A minimumot sem tudja.
567
A tanulók jutalmazásának elvei
Igazgatói dicséret és jutalomkönyv
 országos versenyen helyezett, döntőbe jutó
 regionális versenyen I., II., III. díj, Különdíj
 megyei versenyeken I., II., III. helyezett
 nemzetközi versenyeken I., II., III. díj, Különdíj
 találkozókon legmagasabb kategória
 felvételt nyert művészeti középiskolába
Szaktanári dicséret oklevéllel (színpadon felolvasva, de tanárok adják át)
 országos verseny területi válogatóján részt vett
 regionális versenyen részt vett
 befejezte a tanszak utolsó évét
 városi versenyeken helyezés
 megyei versenyeken részt vett
IV. A Pedagógiai Programmal kapcsolatos záró
rendelkezések
A Pedagógiai Program érvényességi ideje
A Pedagógiai Program 2018. szeptember 01-én lép életbe, ezzel egyidejűleg az előző Pedagógiai Program érvényét veszti.
A Pedagógiai Program módosítását (a bevezetést követő egy év után)
kezdeményezheti:
 az intézmény vezetője,
 a nevelőtestület bármely tagja,
 a szakmai munkaközösségek,
 az iskola fenntartója.
A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, az
intézményvezető hagyja jóvá és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
Módosítás esetén a Pedagógiai Program terjedelme miatt csak a módosítások
kerülnek kinyomtatásra. A kinyomtatott módosításokat minden esetben csatoljuk a Pedagógiai Programhoz.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

 

Az átdolgozott Pedagógiai Program minden eleme a testület közös munkája. A munkaközösségek – elolvasás után – kialakították közös véleményüket az első tervezetről, majd továbbították azt az iskola vezetőségének. A vezetőség a vélemények figyelembevételével elkészítette a végleges változatot, amelyet a testület tagjai aláírásukkal fogadtak vagy utasítottak el.

A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményekben tekinthető meg:

· Az intézmény fenntartójánál,

· az intézmény vezetőjénél,

· az intézmény honlapján,

· titkárságon.

        P.h      

                                                                                                                                                                         …………………….............                                                     intézményvezető

 

Z Á R A D É K

 

Az intézmény pedagógiai programját a nevelőtestület 2018. 08.27-én megtartott értekezletén elfogadta. A pedagógiai program a vonatkozó jogszabályoknak mindenben megfelel.

                                                      P.h.                                                                                                                        …...…………………………….                                                              intézményvezető